A klímaváltozásról a legtöbbeknek az olvadó jéghegyek és a bajba jutott jegesmedvék jutnak eszébe, pedig a globális felmelegedés sokkal közelebb van hozzánk: egészen pontosan a tányérunkon. Egy reprezentatív felmérés szerint a 13-25 éves magyar fiatalok 90 százaléka kifejezetten szorongást él meg a klímaváltozással kapcsolatban. De vajon tényleg veszélyben van a kedvenc ételeink jövője? Nézzük meg, hogyan alakítja át a felmelegedés az étkezésünket, és mi az, amiről talán le kell mondanunk a jövőben!

Búcsú a kedvenceinktől? Kávé, csoki és a többiek

Az olyan mindennapi luxuscikkeink, mint a kávé és a csokoládé, komoly veszélyben vannak. A kakaóbab termesztéséhez egyenletes meleg és bőséges csapadék szükséges, ám a klímaváltozás miatt 2050-re akár a felére is csökkenhet a termesztésre alkalmas földterületek nagysága a világon.

Hasonló a helyzet a kávéval: a szakértők becslései szerint a legnépszerűbb, arabica fajta terméshozama bizonyos években akár a felére is visszaeshet a hőség és a megváltozott esőzések miatt. És ez nem minden! A klímaváltozás miatt a szőlőtermesztésre alkalmas területek nagysága globálisan akár 73 százalékkal is zsugorodhat a század közepére.

Tudtad-e? A kánikula a méheket is megviseli!

A háziméhek ideális nektárgyűjtő hőmérséklete 18 és 25 °C között van. Ha a hőmérő higanyszála eléri a 35-40 °C-ot, a nektárképződés leáll a virágokban. A hőség és az aszály miatt az elmúlt időszakban a hazai méhészetek is hatalmas veszteségeket szenvedtek el. Egy érdekes kutatás viszont kimutatta, hogy a méhek bámulatosan próbálnak alkalmazkodni a forrósághoz: a legmelegebb napokon kevesebb, de sokkal erőteljesebb szárnycsapásokkal repülnek, hogy kíméljék az energiájukat.

A magyar valóság: Málna helyett cirok?

Magyarországot sem kíméli az időjárás szélsőséges változása. A 2024-ben és 2025-ben is megtapasztalt súlyos, aszályos időszakok jelentősen rontották a hazai mezőgazdaság hozamait.

A hagyományos, hűvösebb klímát kedvelő bogyós gyümölcseink – mint amilyen a málna vagy a ribizli – számára egyre kedvezőtlenebbé válnak az itthoni körülmények. A gazdáknak muszáj alkalmazkodniuk: egyre inkább a szárazságtűrő növények (például a kiválóan hasznosítható cirok) kísérleti termesztése kerülhet előtérbe. A kertekben is egyre gyakrabban találkozhatunk majd szárazságtűrő, mediterrán jellegű növényekkel, sőt, akár gránátalmával és pisztáciával is.

Mi lesz a menü a jövő menzáján? Bogarak és laborhús

Mivel az állattenyésztés rendkívül erőforrás-igényes, és önmagában hatalmas ökológiai lábnyommal rendelkezik, a tudósok gőzerővel keresik a jövő fenntartható fehérjeforrásait.

Az egyik legígéretesebb, bár sokak számára bizarr alternatíva a rovarfehérje. Nemzetközi kutatások szerint 2050-re az emberi táplálkozásban a rovarfehérje részaránya elérheti a 20 százalékot. Az Európai Unió már több rovarfajt – például a házi tücsköt, a vándorsáskát és a lisztkukacot – is engedélyezett emberi fogyasztásra. Ha viszont itthon is vennétek ilyen terméket, nem kell aggódni, hogy véletlenül kerül a kosárba: a magyar szabályozás értelmében a rovarfehérjéből készült élelmiszereket jól láthatóan jelölni kell, és a boltok polcain szigorúan elkülönítve kell kihelyezni őket.

A másik nagy „sztár” a laboratóriumban növesztett hús (amikor állati őssejtekből, állatok levágása nélkül hoznak létre húst). Ennek a technológiának a hazai sorsa azonban egyelőre megpecsételődött, ugyanis a magyar Országgyűlés a közelmúltban teljes körűen betiltotta a laborhús előállítását és forgalmazását étkezési célra.

Tudtad-e? A laborhús sötét oldala

Bár a laborhúst azzal a céllal fejlesztik, hogy kíméljék a környezetet, a technológia még nagyon gyerekcipőben jár. Egy nemrégiben megjelent, előzetes kutatás arra figyelmeztetett, hogy a laboratóriumi hús előállítása az extrém magas energiaigénye miatt akár 25-ször károsabb is lehet a klímára nézve, mint a hagyományos szarvasmarha-tenyésztés.

Összegzés

A klímaváltozás alapjaiban rajzolja át a gasztronómiai térképet, de nem kell megijednünk. Bár egyes élelmiszerek ritkábbak vagy drágábbak lesznek, a technológia fejlődése, az új, ellenállóbb növényfajták megjelenése és a tudatos táplálkozás segít abban, hogy a jövőben is finom és tápláló ételek kerüljenek a tányérunkra. Rajtunk (is) múlik, hogy mit választunk a menzán vagy a sarki közértben!